#3

Vajon „TE”, a bevásárló üzlet bejáratától 0,5 méterre, a hatalmas autódban, tisztában vagy azzal, hogy pontosan és tökéletesen ugyanolyan emberi lény vagy, mint bármelyikünk?

Egy kisebb bevásárló üzlethez érkeztem. Leparkoltam. Elindultam a bejárat felé, DE „kerülővel tudtam bemenni”, mert (és most jön a kedvenc részem) egy hatalmas – gigantikus méretű Mercedes keresztben „parkolt” az üzlet bejáratánál, az ajtóktól 0 méterre (szerintem ennél jobban senki nem lenne képes „ráparkolni” az ajtókra). Egy fiatalember ült az autóban.

Megmosolyogtat, ugyanakkor mérhetetlenül elszomorít.

Ne nevezzük most nevén őt.

Mond csak, felmerül benned az a gondolat, hogy esetleg az idős nénik és idős bácsik milyen nehezen tudnak miattad közlekedni? (ha már másokat nem említek)

Ugyanez felmerülne benned, ha a te Édesanyádnak az idős – esetleg beteges – nehezen mozgó testével kellene kerülgetnie téged?

Vajon azt gondolod, hogy te annyit „letettél az asztalra”, akkora hatalmat szereztél, akkora hírneved van, hogy mindenki másra és a társadalomra fittyet hányva, önhatalmúlag parkolhatsz az üzlet ajtaja elé 0,5 méterre?

Biztosra veszem, hogy ezek nem fordulnak meg a fejedben.

Hidd el, te nem tettél le többet az asztalra, mint bármelyikünk.

Eszedbe jutott esetleg, hogy vannak olyan emberek az üzletben, akik nálad „menőbb celebek”, vagy még nagyobb autójuk van, de kellőképpen magas iq-val és eq-val rendelkeznek ahhoz, hogy egészen egyszerűen megtisztelve mindenkit, a társadalmat, beparkoljanak egy nyamvadt helyre?!

Bogaram, neked nincs hatalmad! Nem is lesz soha. Egyikünknek sincs hatalma. Van egy téves „kép” a magyar emberek elméjében arról, hogy mi számít kicsiny országunkban hatalomnak. Ezek változó, ideig-óráig, hónapokig, esetleg évekig tartó hatalom-kapcsolatok, melyekből elképzelhető, hogy lehet profitálni, de kiváló módon el is lehet tűnni egyszer csak.